Tradíció és progresszió

I. évfolyam 1. szám - 2011. november 25.

Tartalom

Kedves Olvasó!

"Állam- és jogbölcselet a Jogi karon"

Konferenciánkat az emlékezés és tiszteletadás, a számadás és az oktatás reformjának gondolatisága ihlette. A szakmai programra az ELTE ÁJK fennállása 375. évfordulójának, valamint a jogbölcselet-oktatás magyarországi bevezetésének 250. évfordulója tiszteletére az Állam- és Jogelméleti Tanszék megrendezésében kerül sor.

Letöltés

Botrány a katedrán. A modern társadalomelmélet megjelenése Magyarországon

Előadásomban szeretnék megemlékezni a budapesti jogi karnak és azon belül a jogbölcseleti tanszéknek a szociológiai gondolkodás XX. század eleji megjelenésében játszott jelentős szerepéről.  A „Pikler-ügy” felidézését követően a Társadalomtudományi Társaság és a Huszadik Század munkásságát kívánom röviden ismertetni. Be kívánom mutatni végül a politikailag mindinkább radikalizálódó egyesülettel és folyóirattal szemben megfogalmazott konzervatív kritikát, a Magyar Társadalomtudományi Egyesület és a Magyar Társadalomtudományi Szemle körül tömörülő gondolkodók tevékenységén keresztül.

Letöltés

Közösség, társadalom és állam. Pulszky Ágost tanainak társadalom-tudományos környezete

A cím utal egyrészt Pulszky társadalom- és államfelfogására, másrészt pedig mindazon elméleti előzményére, amely a szociológia, mint új tudomány egyik alapkérdéseként jelent meg. A közösség, a társadalom és az állam fogalmának, egymáshoz való viszonyuknak meghatározását az egyes gondolkodók más-más oldalról közelítették meg. Míg Maine a jog intézményének változásain keresztül vizsgálta a társadalom és állam viszonyának változásait, addig Durkheim és Tönnies műveiben a társadalmi viszonyok alakulásának mechanizmusaira helyezik a hangsúlyt. Előadásomban a kornak azon uralkodó szemléletét mutatom be, amely szerint a társadalom történeti fejlődése során az organikusan fejlődő közösségektől eljut a egyének választó akarata által alakított társadalmi fejlődési szintre, amelyben az állam nem különíthető el a társadalomtól.

Letöltés

Paradoxonok Pikler értékmentes jogszociológiájában

Pikler Gyula (1864-1937) a XX. századi szociológiai társadalomelmélet és jogbölcselet kiemelkedő alakja. A tudományos életbe fiatalon berobbanó, provokatívan népszerű tudós a csaknem félévszázadot átfogó, állandó változás jegyében álló munkássága során a közgazdaságtani elméletektől, a racionalista, un. belátásos jogbölcselet kidolgozásán keresztül pályája második felében – egyre jobban elmagányosodva – naturalista lélektani elemzésekig jut el. Előadásomban a Max Weber előtt már 12 évvel korábban meghirdetett, de sajnálatos módon visszhangtalanul maradt értékmentes jogszociológiája és annak belső ellentmondásai bemutatásával szeretnék foglalkozni, mely szerint bár a tudomány nem dönthet végső célok között, mégis elősegítheti az emberben mélyebben fekvő „archimédeszi” pont: a boldogság utáni absztrakt vágy megvalósulását.

Letöltés

A körülmények kényszere Somló Bódog: Állami beavatkozás és individualismus

Somló Bódog változatos pályájából sok szempontból kiemelkedik az 1903-ban megjelent „Állami beavatkozás és individualizmus”. Az állami szabályozás értelmezésében a spenceri evolucionizmus és a marxizmus által uralt szellemi térben Somló eredeti fejtegetéseinek jelentőségét a kortársak érzékelték, a félreértésektől azonban nem menekülhetett. E mű felidézése ma lehetőséget ad az emberi viselkedés és a szabályozás néhány mindig aktuális kérdésének, valamint az állami szabályozás különösen égető problémájának megtárgyalására. Somló ebben a művében nem pusztán az állami szabályozásról, hanem a szabályozásról általában, illetve a szabályozás és a természetes kiválasztás viszonyáról ír. Az értelmezésből a szabadság jelentésének kell előtűnnie.

Letöltés

Állami beavatkozás vagy individualizmus?

A címben szereplő két eltérő tartalmú fogalom egymáshoz való viszonyát tudományos igénnyel hazánkban először Somló Bódog vizsgálta, nagyjából 100 évvel ezelőtt. A probléma azonban sokkal korábbi eredetű. Mégis, a XX. század elején felfutó szocialista eszmék és a darwini tanok összeütközése remek táptalajt adott az intellektuális viták újraéledése számára. Az előadásban a merkantilizmustól a napjainkig uralkodó, neoliberális dogmáig követem nyomon a szóban forgó megközelítések váltakozó sikerekkel zajló küzdelmét. Úgy gondolom, hiába telt el 100 év Somló művének megjelenése óta a kérdés nem zárult le és valószínűleg további 100 év is kevés ahhoz, hogy eldőljön: vajon az állami beavatkozás vagy individualizmus a fejlődés útja.

Letöltés

Moór Gyula axiológiája

Moór Gyula 1928 és 1948 között vezette az egyetem jogbölcseleti tanszékét. Megkísérelte szintetizálni és feloldani az újkantiánus jogfilozófia ellentmondásait. Előadásomban két szempontból vizsgálom értéktanát, elsősorban a szabad akaratról írt értekezése (1943) alapján. Először is, miként értékelte Moór a szellem és a lélek, illetve a szabad akarat viszonyát az értéktudathoz? Továbbá azt is górcső alá veszem, hogy Moór milyen következtetéseket vont le saját korának tragikus értékvesztésére nézve?

 

Letöltés

Egy hagyományos jogbölcseleti probléma progresszív megközelítésben: Helyes jog és MI

Az MI-kutatások napjainkban az emberi és társadalmi lét szinte minden szegmensébe behatolnak, mely alól a jog sem képez kivételt. Egy modellezendő célterület legnagyobb kihívását azonban nem a feldolgozandó anyag mennyisége, hanem az alapvető konceptuális összefüggések feltárása jelenti. A jog helyességét övező problémakör szintén ilyen kihívás elé állít bennünket, ám a felmerülő kérdésekre csak értékelméleti vizsgálódások segítségül hívásával kaphatunk megnyugtató választ. Ennek érdekében elengedhetetlen néhány értékelméleti szempont rendszerező bemutatása, különös tekintettel az eltérő tudományos álláspontok alapul vételével a jövőben kialakítható implementációk kérdésére.

Letöltés

Szabó Imre avagy: az absztrakt normatívizmus

A szerző hat évig dolgozott a Szabó Imre által vezetett Intézetben, először felvázolja Szabó Imre személyiségét, majd ezt összeköti tudományos munkássága általános jellemzésével. Sorrendben elsőként bemutatja a szocialista normativizmust, ami Szabó munkásságában absztrakt normativizmussá változott. Az absztrakt normativizmus megvalósulása három témán keresztül, így a természetjog elvetése, a helyes jogelvetése és az elidegenedés jogi értelmezése vonatkozásában kerül igazolásra.

Letöltés

Az esztétikum vonzásában – Peschka Vilmos jogfilozófiája Lukácstól a hermeneutikáig

Peschka Vilmos a jogviszonyelmélet praktikus kérdéseinek vizsgálatától szükségképpen jutott el a jogalkotás problematikájához, amely számos jogontológiai kérdést is felvetett. Ontológiai vizsgálódásaiban kitüntetett figyelmet fordított a kortárs filozófia számos más irányzata mellett az egzisztencialista törekvésekben rejlő lehetőségekre. Azonban a jog társadalmi természete érdeklődését a jogszociológia néhány fontos kérdése felé irányította. Max Weber munkáinak kritikai analízise után a jogszabályok általános elméletéhez tért vissza, figyelembe véve egyúttal a jog morális aspektusait is. Munkáit mindig átitatta egyfajta esztétikai szemlélet, amelyre nagy hatással volt a lukácsi életmű társadalomfilozófiai és esztétikai érvelése is. Ebből az esztétikai megközelítésből táplálkozott végül figyelemreméltó kísérlete a jog hermeneutikai kérdéseinek számbavételére.

Letöltés

A szociológiai oktatás megjelenése az Állam- és Jogelméleti Tanszéken

Az Állam- és Jogelmélet Tanszék számos olyan új fejlesztési lépést tett a hatvanas évtizedtől kezdve, amelyekkel alapjaiban befolyásolta a magyarországi társadalomtudományi felsőoktatási képzés szerkezetét. A két legjelentősebb innovációs tett a szociológiai és politológiai oktatás és kutatás úttörő jellegű elindítása volt. A szociológiai képzés önálló tantárgyként a magyar felsőoktatás nyilvános struktúrájában először ennek a tanszéknek a keretei között valósult meg, miként a jogszociológia és a politikai szociológia is itt vált önálló diszciplínává.

Letöltés

Kerekasztal-beszélgetés Bibó Istvánról, az emberről és a gondolkodóról

Moderátor: Nagy Endre

Résztvevők:

  • Bihari Mihály
  • Boros László
  • Gombár Csaba
  • Kukorelli István
  • Nagy Endre
  • Samu Mihály
  • Schlett István
  • Szilágyi Péter

Az 1970-es évek közepén „A magyar demokrácia válsága” című tanulmánya kapcsán az akkori fiatal oktatók körében erős érdeklődés támadt Bibó István munkássága iránt. Ennek hatására Bihari Mihály tanszéki beszélgetést kezdeményezett Bibó Istvánnal, amelyre 1975 tavaszán került sor. Ennek a beszélgetésnek a fölelevenítésével emlékezünk Bibó Istvánra, a magyar politikai gondolkodás és jogelmélet kiemelkedő alakjára.

Letöltés